TÖRTÉNETÜNK

A zuglói klub 1900-ban alakult az MTK-ból kivált atlétákból. A kiválás alapvető oka az volt, hogy a kék-fehérek nem kívántak labdarúgó-szakosztályt működtetni. A fociszerető BAK-sportbarátok – MLSZ alapító tagként – végül 1906-ban már első osztályú focicsapatnak szurkolhattak. Az 1910-es években jelentős szerepet játszott Budapest sportéletében, a labdarúgás mellett siker szakosztálynak számított a birkózás és az atlétika is.
A Budapesti AK csapata 1908-09. Állnak: Weisz Aladár, Grósz József, Grünwald Miksa, Neuwelt (intéző); Középen: Halász Géza, Gerő Jenő, Glatter Richárd; Elöl: Cseh János, Varga János, Rudas Ernő, Gállos Sándor, Grósz Ferenc.

Labdarúgócsapata az 1906–1907-es idénytől kezdve az 1920–1921-es idényig 13 szezon át az élvonalban szerepelt. Legjobb eredménye az 1911–1912-ben elért harmadik hely volt. 1911-ben megnyerte a Bécsben alapított Prater-díjat. 1912-13-as Magyar Kupa sorozatban a döntőig jutottak, ahol a Ferencvárostól 2-1-s vereséget szenvedtek. A csapat többek között indult a híres, a magyar kupa elődjének is tekinthető, Ezüstlabda Vándordíj megmérettetésen, a BAK 1908-ban ezüstérmet szerezett a sorozatban. Szintén jelentős állomásnak tekinthető a Corinthian Díjért folyó küzdelemsorozat a klub életében: az első, 1908-as indulás során csak a későbbi győztes Ferencváros tudta, megismételt meccsen, legyőzni a BAK legjobbjait.

A BAK labdarúgócsapatát erősítette Erbstein Ernő is, aki a későbbiekben több olasz csapatnál menedzserként, szakvezetőként tevékenykedett, hatalmas sikereket elérve.

Sorsa összefonódott Guttmann Béláéval, akivel közösen menekültek meg a Holokauszt rémségéből és lettek Európa két meghatározó csapatának szakvezetői: Guttmann a Benfica legendás edzője lett, míg Erbstein a világ akkori legjobb csapatának, a Torino FC-nek lett a menedzsere. Sajnos tragédia is összekapcsolja kettejük pályafutását, hiszen 1949-ben, éppen a Benfica elleni meccsről repült haza a torinói csapat, amikor a város melletti Superga-hegynek ütközött az együttest szállító repülőgép, és senki sem élte túl a tragédiát. Erbstein Ernő valódi mágusa volt a focinak, Itália-szerte a mai napig tisztelik eredményeit..
Meg kell említeni, a többi sikeres és négyhírű egykori klubtagunk között, Schaffer Alfréd, a népszerű „Spéci” nevét is, aki szintén nálunk kezdte labdarúgó-pályafutását és többszörös válogatottként egykor Európa legjobb csatárai között emlegették. Az 1938-as franciaországi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapat mellett edzőként dolgozott

Erbstein Ernő

Az egyesület nem csak a labdarúgó csapatáról volt híres, hiszen a magyar úszószövetség alapítói között is szerepelt, komoly atlétikai szakosztályt működtetett, illetve világ és Európa bajnok birkózót is tagjai között tudhatott, Radvány Ödön személyében.  Radványt a korszerű birkózás egyik nemzetközi iskolateremtő úttörőjeként tartják számon. Tudományos alapossággal alakította ki versenyzői stílusát. A nemzetközi szövetség megalapításában, és az alapszabályok kidolgozásában is közreműködött.
Az egyesület sajnálatos módon 1947-ben jogutód nélkül megszűnt és a BAK hetven évre eltűnt a magyar sportból.

Radvány Ödön

Az újrakezdés

Az új BAK időszaka 2018-ban kezdődött el. Az egyesület céljai között az egykori BAK hagyományápolása, az amatőr sportértékek megőrzése és az integrált sportegyesületi modell létrehozása, azaz az ép és fogyatékos sport támogatása szerepelt. A 2018-19-es szezonban az újjáalakult Budapesti Atlétikai Klub már a BLSZ III-ban indult a labdarúgócsapat révén.

Az újrakezdés csapata: a Budapesti Atlétikai Klub első újkori mérkőzését játszotta 2018. szeptember 2-án. Felül: Molnár Bertalan (elnök), Bogdán László, Magyar Attila, Hompoth Csaba, Kántor Barnabás, Németh Péter, Fábián Attila, Borsi Gergely, Varga T. Róbert, Mészáros Tibor, Csáky Gergely, Bernau Péter (szakosztályvezető). Alul: Sándor Péter, Jenei Krisztián, Révész Tamás, László Dániel, Wágner Pál, Farkas Máté, Csillag Péter, Csibi Vilmos.

Újkori sikerek

Már a 2019/20-as szezonban jelentős sikert könyvelhettünk el, hiszen a Bernau Péter szakosztályvezető és Pásztor Tibor játékos-edző vezette nagypályás csapatunk több magasabb osztályú ellenfelet is kiverve bejutott a negyeddöntőbe a Budapest Kupában! A koronavírus-járvány miatt sajnálatos módon nem lehetett a hatalmas bravúrból még nagyobb siker, de így is büszkék lehettünk a fiúk teljesítményére.

A Budapest Kupában negyeddöntőbe jutó együttesünk. Felül: Borsi Gergely, Varjú István, Magyar Attila, Kántor Barnabás, Csáky Gergely, Pásztor Tibor, László Dániel. Alul: Szombati Tamás, Laczkó Benedek, Varga Márton, Józsa Attila, Mészáros Tibor.

A 2019/2020-as szezonra megalakult  futsalcsapatunk is, amely Kántor Barnabás irányítása alatt azonnal, már rögtön az első szezonja végén feljutást érő helyen végzett a harmadosztályban!
Az együttes rendkívül megerősödött a téli szünet alatt, többek közt igazolt játékosaink között üdvözölhettük a nagypályán háromszoros magyar válogatott Nagy Tamást, illetve a sokszoros futsalválogatott, Karacs Dánielt. Így a hagyományok fotytatásaként ismét magyar válogatott játékosok öltöthették magukra a BAK kék-fekete mezét.
A koronavírus-járvány miatt félbeszkadt szezont követően a futsalcsapat megszerezte a BAK újkori történelmének első trófeáját is, amikor egy rendkívül színvonalas tornán elhódította a Kincsem Kupát! Júliusban ráadásul az is biztossá vált, hogy a csapat a pályán elért eredményei miatt felkérést kap az NB II-re így a 2020/2021-es idényt már a másodosztályban kezdheti meg.

A tavasszal 100%-os, az NB II-es indulást kiharcoló csapat. Felül: Molnár Bertalan (elnök), Borsi Dávid, Kántor Barnabás, Nagy Tamás, Tóth Gábor, Karacs Dániel, László Dániel. Alul: Vasas Roland, Köntés Balázs, Lőrinczy Soma, Csanády Péter, Németh Gábor.

Vakfoci

Hatalmas lépés volt az első alkalommal megrendezésre kerülő magyar vakfoci bajnoki döntő, melyet a BAK és a Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete, azaz a LÁSS csapata vívott egymással. Bár a kék-fekete színekért szorítóknak ezúttal meg kellett elégedniük a második hellyel, az Értéksziget vándorserlegért vívott mérkőzés rendkívül fontos lépés volt a vakfoci hazai térnyerése és népszerűsítése kapcsán végzett munkában. Célunk, hogy a paralimpiai sportág hazánkban is egyre nagyobb tömegeket mozgasson meg a látássérültek körében, szeretnénk, ha ebben az évben már nemzetközi tornán is indulhasson együttesünk, illetve a rövidtávú tervek között szerepel a BAK Vakfocira is épülő magyar válogatott elindítása egy nemzetközi tornán.

Egri Erbstein Torna

2019-ben egyesületünk az egyik legjelentősebb amatőr labdarúgó sporteseményt rendezte meg hazánkban Egri Erbstein Torna néven. Az eseményre sikerült meghívni a BAK angliai testvérklubbját, a Corinthian Casualst is, mely a mai napig a leghíresebb amatőr klubnak számít a világon. A négyes torna két hazai riválissal, a BEAC és a Testvériség csapatával egészült ki. A BAK végül a bronzérmet szerezte meg ezen az egyedülálló rendezvényen, mely összkapcsolódott a vakfoci bajnoki fináléjával is.


Közös képen a BAK és a Corinthian Casuals

Az esemény egyedülálló modon egy zenei szupercsapat támogatását is magáénak tudhatta, hiszen a Duran Duran együttes hozzájárult, hogy a rendezvény és egyben a BAK dala is a jövőben a My Own Way című sláger legyen.

A BAK legendái

Egri Erbstein, a reform edző

A BAK labdarúgócsapatát erősítette Egri Erbstein Ernő, aki a későbbiekben több olasz csapatnál menedzserként, szakvezetőként tevékenykedett, hatalmas sikereket elérve Itáliában. Sorsa összefonódott Guttmann Béláéval, akivel közösen menekültek meg a Holokauszt rémségei elől és lettek Európa két meghatározó csapatának szakvezetői: Guttmann a Benfica legendás edzője lett, míg Erbstein a világ akkori legjobb csapatának, a Torino FC-nek lett a menedzsere.
A Nocerina, a Cagliari és Lucchese csapatánál eltöltött rendkívül sikeres edzői évek után következett a Torino kispadja. Az un. Grande Torino minden idők egyik legjobb csapatának számított, meghatározó együttese volt a 30-as, 40-es évek olasz és egyben az európai labdarúgásnak. Mai napig rekord az 1947-es olasz-magyar mérkőzés (3-2), amikor a Puskás Ferencet is soraiban tudó válogatottunk ellen nem kevesebb, mint 10 Torino játékos lépett pályára a kezdő tizenegyben.
Sajnos tragédia is összekapcsolja Egri Erbstein Guttmannal közös pályafutását, hiszen 1949-ben, éppen a Benfica elleni meccsről repült haza a torinói csapat, amikor a város melletti Superga-hegynek ütközött az együttest szállító repülőgép. Senki sem élte túl a tragédiát.
Erbstein Ernő valódi mágusa volt a focinak, Itália-szerte a mai napig becsüli és tisztelik eredményeit.

A " Fussballkönig"

Schaffer Alfréd neve nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is közismert, túlzás nélkül mondható, hogy az egyik legnagyobb csatárlegendának számított Európa szerte az 1910-es 20-as években. Igazi világjárónak játékos volt, szerepelt svájci, német és cseh klubcsapatokban is, de büszkén állíthatjuk, hogy első komolyabb labdarúgó sikerét a Budapesti Atlétikai Klub színeiben érte el, bajnoki bronzérmes és Magyar Kupa ezüstérmes volt csapatunk ezekben az években.
Később edzőként is hatalmas sikereket könyvelhetett el, elég csak az AS Roma-val elért bajnoki elsőségre gondolnunk, mely a fővárosiak első scudettoja is volt egyben. A legendás játékos hatalmas szerepet vállalt a válogatott 1938-as világbajnoki ezüstérméből is, hiszen a csapat mellett másodedzői pozíciót töltött be.
Túlélte a holokauszt rémségeit és azonnal munkába is állt: nem kisebb csapat, mint az FC Bayern München kérte fel edzőnek 1945-ben. Sajnos ez a kaland már nagyon rövidre sikeredett, még ebben az évben, tragikusan fiatalon, 52 évesen elhunyt a kiváló játékos és edző. Futballban betöltött jelentőségéről sokat elmond, hogy Németországban a mai napig csak Fussballkönig-ként emlegetik a nevét.

Károly Jenő, aki a Juventust is bajnoki címhez juttatta

17 évesen már az első osztályban, az MTK csapatában játszott. és a válogatottban is bemutatkozott. Először jobböszekötőt játszott, de igazi helyét a középfedezet posztján találta meg. 1910 és 1919 között a BAK csapatában játszott. Meghatározó szerepet volt az 1911-12-es idényben elért bajnoki harmadik hely megszerzésében, illetve az 1913-as kupaezüstéremben. A válogatottban 1903 és 1918 között 25 alkalommal szerepelt és 10 gólt szerzett. Tagja volt az 1912-es nyári olimpián részt vevő csapatnak. Edzőként 1920 és 1926 között Olaszországban dolgozott és itt is halt meg, tragikusan fiatalon,  40 évesen. A Juventus edzőjeként a bajnokság döntőjének mindent eldöntő harmadik mérkőzése közben érte a szívroham. Csapata bajnok lett, de ezt már nem érte meg. Olaszországban temették el. A Juventus internetes oldala  „a csapat első igazi menedzsereként” emlékezik rá.
Károly Jenő nevéhez fúzödik egy különleges rekord is: vezeti a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS rangsorát az egy mérkőzésen szerzett legtöbb gól tekintetében. A magyar futballista még az MTK színeiben, 1905. októberében a MAFC elleni összecsapáson 11-szer volt eredményes.

 

 

Írj nekünk!

I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit.